Csongrád Megye
 
 
Látogatottság: 13409 
Térkép:
  
 
 | 
 | 
CSONGRÁD MEGYE
Földrajz
Domborzat
Csongrád megye az ország legalacsonyabb területe, teljes egészében síkság. A megye legmagasabb pontja az öttömösi Szerelem-domb (128 m), legalacsonyabb pontja Szegeden a gyálaréti „Lúdvár” (75,8 m)
Éghajlat
A napsütéses órák száma országos viszonylatban igen magas. A megyében található Gályarét az ország legmelegebb tája.
Vízrajz
A megye legjelentősebb folyója a Tisza, amely kb. 100 kilométer hosszan folyik át a területén. További jelentős folyóvizei a Maros és a Körös. Ezenkívül sok tó és csatorna található a megyében.
Élővilág, természetvédelem
- Ásotthalom
Bogárzói-rét 
Fehér nyáras emlékerdő 
Ültetett erdő 
- Balástya–Kistelek, Müller-szék vagy Nagy-szék
 
- Csengelei kocsányos tölgyek
 
- Hódmezővásárhely
Epres-kert 
Védett fasorok, védett fák 
Népkert és a strand 
- Kistelek Bíbic-tó /Tóalja/
 
- Makó Juhász Gyula emlékfa
 
- Öttömös Baromjárás-puszta
 
- Szeged
Füvészkert 
Páfrányfenyő 
Szeged, Kiskundorozsmai Nagy-szék 
- Szeged-Tápé Vetye-háti-nyárfa
 
- Szentes Széchenyi liget
 
- Zsombó Ősláp
 
Történelem
Csongrád megye mai területe az 1950-es megyerendezéskor alakult ki, amikor hozzácsatolták a megszűnő Csanád megye Torontáli (Kiszombori) járását és Központi (Makói) járását – kivéve az egykori Nagykopáncs községet, amely ma Tótkomlós része –, illetve Békés megyéhez csatolták Kardoskút községet, amely abban az időben alakult Hódmezővásárhely határából.
A megye székhelyét ekkor helyezték Szentesről Hódmezővásárhelyre, majd onnan 1962-ben Szegedre. A jó minőségű termőföldnek és a kedvező éghajlatnak köszönhetően Csongrád megye átlag feletti mezőgazdasági potenciállal rendelkezik. Csongrád megye adja az ország mezőgazdasági termelésének 6,2%-át. Jelentős szerepet tölt be a megye gazdaságában, részesedése a megye bruttó hozzáadott értékéből meghaladja 7%-ot (országos szinten nem éri el a 4%-ot). A vetésszerkezeten belül meghatározó volt és maradt a gabonatermesztés súlya (60-70 százalék körüli). A búza és kukorica mögött a harmadik legnagyobb területen termelt napraforgó szerepe erősödik, a cukorrépáé - a térség cukorgyárainak bezárásával - folyamatosan gyengül. A vöröshagyma, a fűszerpaprika-, a gyökérzöldség-, és a fokhagymatermelés terén az országos termelés felét a megye tájkörzetei (Makó, Szeged) adják.
Önkormányzat és közigazgatás
 
Csongrád megye kistérségei
- Csongrádi kistérség
 
- Hódmezővásárhelyi kistérség
 
- Kisteleki kistérség
 
- Makói kistérség
 
- Mórahalmi kistérség
 
- Szegedi kistérség
 
- Szentesi kistérség 
 
Gazdaság
Mezőgazdaság
Csongrád megye mezőgazdasági szempontból egyik legjelentősebb megyénk, az ország éléstára. Földrajzi adottságai, a sok napsütés és a folyók közelsége kiváló termőfölddé teszik a területet. A megye nevezetességén, a szegedi fűszerpaprikán kívül a gabona-, zöldség- és gyümölcstermesztés is kiemelkedő jelentőségű. Az ország vöröshagyma-, fokhagyma-, fűszerpaprika- és gyökérzöldségtermésének felét Makó és Szeged körzete adja. Országszerte ismert a makói vöröshagyma és a szatymazi őszibarack. Csongrád megye államilag elismert bortermő területei Pusztamérges és Csongrád környéke.
Bányászat
A megye ásványkincsei közül említésre érdemes a kőolaj és a földgáz. Az ország kőolaj- és földgázkészletének fele itt található.
Közlekedés
A megye földrajzi helyzete miatt jelentős a nemzetközi átmenőforgalom. A két legnagyobb forgalmú határátkelőhelye Röszke (Szerbia felé) és Nagylak (Románia felé).
Kultúra
 
Szeged Magyarország egyik legjelentősebb kulturális, közoktatási és tudományos központja. A Szegedi Tudományegyetem mellett országos jelentőségű tudományos kutatóhelyek találhatóak itt.
Múzeumok és kiállítóhelyek
A megye híres múzeumai és kiállítóhelyei között megemlítendő a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum és Alföldi Galéria, a 2005-ben az Év Múzeumának választott makói József Attila Múzeum, valamint a szentesi Koszta József Múzeum.
Múzeumok és kiállítóhelyek
A megye híres múzeumai és kiállítóhelyei között megemlítendő a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum és Alföldi Galéria, a 2005-ben az Év Múzeumának választott makói József Attila Múzeum, valamint a szentesi Koszta József Múzeum.